Mi a diszlexia?
A tanulási zavar egyik formája a diszlexia, azaz az olvasási zavar. Terápiája a diagnosztikai vizsgálati eredmények alapján egyénre szabott módon valósul meg. A diszlexia talán a legjobban egy viszonyfogalomként értelmezhető, mely szerint diszharmónia mutatkozik a gyermek adottságai által vélt jogos elvárások, az olvasás-írás tanítására szánt idő és a gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között. Az olvasás és írás területén lévő elmaradásuk nehezítheti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasztásukat.
Mik a diszlexia tünetei?
Tünetei széles skálán mozognak. Megjelennek az olvasásban és az írásban, a beszédben, a magatartásban. Egyéb területek is jelzés értékűek, mint például a gyengébb ritmusérzék, a szerialitás zavara, nehezen kialakuló testséma, ügyetlen finommozgás, rossz tájékozódás térben és időben, valamint a gyerekek egy részénél dominanciazavar, vagy akár a látásban is eltérés fordulhat elő, mint a rejtett kancsalság.
Diszlexia prevenció és reedukáció
A részképesség zavarra veszélyeztetett vagy azzal küzdő gyerekek és tanulók számára Meixner Ildikó által kidolgozott diszlexia prevenciós és reedukációs módszer alkalmazásával tudom támogatni a hozzám forduló családokat. A fejlesztés egyéni formában, vagy mikrocsoportban is egyaránt egyénre szabott differenciálással zajlik.
Mi a diszlexia prevenció?
A diszlexia prevenciót, azaz megelőzést még olvasni nem tudó gyermekek olvasás-tanítására használható. A diszlexiás gyerekeknek sokkal több gyakorlási időre és anyagra van szüksége az olvasás-írás tanulásához, ezért, ha előre feltételezhető, hogy a gyermek diszlexiára veszélyeztetett célszerű a beiskolázás előtt időt nyerni.
A tanulási folyamatban eleinte a hangsúly a részképességek fejlesztésén van, nem az olvasáson, csak egy bizonyos idő eltelte után dől az olvasás javára. A fejlesztő gyakorlatokban a beszéd fejlesztése, amely végig kíséri az egész tanítási folyamatot, a téri tájékozódás és a ritmusérzék fejlesztése van a középpontban. Ezt követi az olvasástanítás a módszerben meghatározott didaktikai alapelvek mentén, aprólékos módon. Hiszen olvasást elsajátítani csak olvasás révén lehet, főként diszlexia-veszélyeztetetteknek, akik számára annál nehezebb egy feladat, minél több nyelvi elemet tartalmaz, ezért fokozott támogatást igényelnek fejlesztésük során.
A diszlexia rendezése annál eredményesebb, minél korábban kezdődik. A legideálisabb az, ha a diszlexia-veszélyeztetettséget az olvasástanítást megelőzően megállapítják, így a gyermek már diszlexia prevencióban részesülhet. Ezzel megakadályozhatjuk a helytelen olvasási szokások kialakulását és a gyermek motivációjának elvesztését, valamint a másodlagos problémák: magatartászavarok, neurotikus tünetek, mint például: fejfájás, gyomorfájás, bohóckodás, tic és egyéb más kialakulását.
Mi a diszlexia reedukáció?
A diszlexia reedukáció az iskolás gyermeket visszaneveli az olvasók táborába, de úgy is megfogalmazhassuk, mint egy diszlexiás gyerekekkel való rehabilitációs foglalkozás. A reedukáció szó nem csupán az olvasás-írás megtanítását jelzi, hanem a nyelvi készség és egyéb készségek fejlesztését és a helyes önértékelés kialakítását is.
A Meixner Ildikó által kidolgozott módszer alkalmazása során az olvasási zavarral küzdő tanulók számára aprólékos módszertani lépéseket, plusz lépcsőfokokat kell alkalmaznunk, hogy ők is célba érhessenek, és mindeközben a szorongását oldjuk. A betűtanítás hármas asszociációra építkezik: a betű vizuális képe és a hang akusztikus képe mellett fontos szerepet kap a hangok beszédmotoros emlékképének megtanítása is. Tudatosan kell törekedni a homogén gátlás kialakulásának megelőzésére, azaz a hasonló elemek (pl.: b-p) először időben távol kell tanítani egymástól. A hibákat törekedni kell megelőzni, az utólagos javítás helyett.
Hogy képzeljünk el egy diszlexia reedukációs foglalkozást?
A gyakorlás sokoldalú, szintetikus-analitikus, a gyermeket tevékenykedtető és játékos módon, kézbe fogható, képekkel segített formában valósul meg. Összeolvasni a reedukációs foglalkozás során már többnyire tudnak a gyerekek. A szavak olvasása viszont szószedetek alkalmazásával igen sok gyakoroltatást igényel.
A foglalkozás központi része valamilyen nyelvi fejlesztési gyakorlat, amely olvasási vagy írási feladathoz kapcsolódik. Az óra harmadik részében egyszerűsített szöveget olvasnak, általában mesét. Sok szemléltetés célja, hogy a nyelvileg kevésbé fejlett gyermekeket is irodalmi élményhez juttassuk.
A foglalkozás játékkal zárul, ahol sok önálló feladatot kapnak a gyerekek, amelynek fő célja az analízis-szintézis műveletének gyakoroltatása különböző nyelvi szinteken. Ezeket a feladatokat borítékokban, színes kartoncsíkokra írt formában kapják a gyerekek, vagy más nyelvi játék formájában, így sok manipuláció szükséges a megoldáshoz, ami segíti és motiválja az olvasási tevékenységet.