Diszkalkulia
A tanulási zavar egyik formája a diszkalkulia, vagyis a számolási zavar. Terápiája lassú, apró lépésekben történik, ahol a szemléltetés elengedhetetlen.
Diszkalkuliával küzdő gyermekek napi kihívásai
A diszkalkuliával küzdő gyerekek számára a matematika tanulása, valamint a számok használata nagy kihívást és nehézséget, továbbá tartós problémát jelent. A gyermek számfogalma nem életkorában elvárt számkörű, mentális számegyenese kialakulatlan. Nem, vagy nehezen érti meg és használja a matematikai kifejezéseket, fogalmakat és szimbólumokat.
A jó, vagy átlagos képességű gyermeknél is megfigyelhető, hogy komoly nehézsége támad a számossággal. Továbbá iskolásként a matematika tanulása és a tanultak alkalmazása, a számok sorrendisége, a helyiérték fogalma, a sorozatokalkotás, a szabályok használata is problémát jelent számára. Orientációs képessége is általában gyengébb az életkorában vártnál: a saját testén, a térben és a síkban, valamint az időben is nehezen tájékozódik.
A fent említett nehézségek miatt, állandó mentális erőfeszítéssel próbálja a hibákat elkerülni, így figyelme fáradékonyabb.
A sok kudarcélmény által könnyen elveszítheti belső motivációját, szorongóvá, vagy ellenállóvá válhat a matematikához, vagy akár az egész iskolához való viszonyulása.
Miért hasznos a fejlesztés?
Óvodáskorban a veszélyeztetettség már felismerhető, ezért fontos, hogy a gyermek prevenciós jelleggel megkapja a szakszerű támogatást, akkor sikeresebb lehet a matematika tanulásában. A korai felismerés kivédheti a mindennapi kudarcélményt és az önbizalomvesztést.
Azonban sosem késő elkezdeni a fejlesztést. A fejlesztési irányvonala mindig egyénre szabott tartalmú és ütemű, amely a gyermek adottságaihoz alkalmazkodik. Fokozatos és rendszeres felkészítés által tartós ismereteket szerezhet, továbbá olyan tanulási és kompenzációs stratégiákat, amelyekkel képessé válhat az iskolai elvárásoknak megfelelni.
Prevenciós céllal, a nagycsoportos óvodás gyerekeknél javasolt, akkor, ha:
- • Keveri az irányokat
- • Keveri az irányokat
- • Nem számlál dolgokat (pl.: kisautó, gyöngy)
- • A saját testén, valamint térben, síkban és időben rosszul tájékozódik
- • Relációk megkülönböztetésében bizonytalan (több, kevesebb, kisebb, nagyobb)
Alsó tagozatban a foglalkozás célja:
- • Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elsajátítása
- • Alapvető számolási technikák megtanítása
- • Egyre magasabb számkörben való tájékozódás
- • A matematika elsajátításához szükséges részképességek (figyelem, emlékezet, téri tájékozódás stb.)
- • A felső tagozat matematikai ismeretek alapjainak megteremtése
Fejlesztési területek:
- • Orientációs képesség (saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás)
- • Számfogalom felismerése
- • Globális mennyiség-felismerés
- • Mennyiségi-állandóság felismerése
- • Számkép, számnév, számjegy egyeztetése
- • Számemlékezet
- • Rövid távú memória, valamint munkamemória
- • Mennyiségi relációk
- • Helyiérték-fogalom
- • Számjegyek írása
- • Alapműveletek végzése és inverzeiknek értelmezése
- • Szöveges feladatok értelmezése, megoldása
- • Matematikai szabályok alkalmazása