Autizmus Spektrum Zavar
Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek megértésében nem a viselkedés a kulcsszó, hanem a mögötte álló miértek. Ha erre rálátást szerzünk, hatékonyabban tevékenykedhetünk fejlesztésük során.
„Az én világom oszthatatlan, és elmerülnék most magamban, de hadd legyek mégis itt veled: te érts meg olyankor is, amikor én nem értelek!”
Szabó T. Anna: Van egy világ
Mi az autizmus spektrum zavar?
Jellemzően vele született, biológiailag meghatározott fejlődési zavar. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a (szociális) kommunikációért, társas interakciókért felelősek, továbbá a viselkedés, az aktivitás, az érdeklődés rugalmasságát befolyásolja.
Az autizmus spektrum zavar egy egész életen át tartó állapot, sajnos nem lehet kinőni. Pervazív fejlődési zavar, mivel az egész személyiségre kihatással bír, a károsodás az élet minden területét érinti.
Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek megértése, nyitottságunk és befogadó szándékunk ellenére sem mindig könnyű feladat, mivel az autizmussal élő gyermekek legalább annyira különböznek, mint amennyire hasonlítanak egymásra. A spektrumon belül viselkedési megnyilvánulások nagy különbséget mutatnak egyénenként, továbbá ugyanazon személy esetében is különböző életszakaszokban. A nagyfokú különbözőségek befolyásoló tényezői: az életkor, az intelligenciaszint, a személyiség, az autizmus súlyossága, a beszéd és a beszédértés szintje, a környezeti hatások (pl.: családi miliő, beavatkozás intenzitása és minősége), valamint a társuló betegségek.
A fejlesztés célja és feladata
A fejlesztés célja nem az, hogy az autizmussal élő gyerekek viselkedését a „normálishoz” igazítsuk, hanem ehelyett egyéni sajátosságaikhoz igazodó akadálymentesített rehabilitációjuk által képessé váljanak a társadalomba való minél hatékonyabb beilleszkedésre és önállóság megteremtésére.
Elsősorban meg kell tanítani őket megküzdeni, megbirkózni a szociális szabályokkal és minél inkább érthetővé, kiszámíthatóvá tenni számukra.
Elengedhetetlen figyelmet fordítani a tanulók gyengeségei mellett az erősségikre is, melyre jól lehet építkezni nevelésük és oktatásuk során. Kiemelkedő képességekkel bírhatnak egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken pl.: szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, térképismeret, mechanikus adattárolás stb. Akár egy egész naptárt is meg tudnak jegyezni, de hogy az nap mit fog csinálni, az nehézséget jelenthet számára megtervezni.
Fő feladat a szociális, kommunikációs és gondolkodási képességek hiányának speciális módszerekkel és a környezet átalakításával történő kompenzálása. Mind ehhez a szülök bevonása is elengedhetetlen a siker érdekében.
Ellen Notbohm: Tíz dolog, amit minden autizmussal élő gyermek szeretné, ha tudnál című könyvében található ez a 10 fontos dolog, amely, mint egy iránytű segíthet az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek megértésében és integrált nevelésében és oktatásban, továbbá fejlesztésében. Ne felejtsük soha szem előtt tartani, azt, hogy viselkedésük mindig egyfajta kommunikáció, jól jelzi gondolkodásmódjukat és lelkiállapotukat.
- 1. Először is mindenekelőtt gyerek vagyok.
- 2. Szenzoros érzékelésem rendellenes.
- 3. Kérlek ne felejtsd el a különbséget a „nem csinálom” és a „nem tudom megcsinálni” között!
- 4. Konkrétan gondolkodom.
- 5. Légy türelmes, korlátozott a szókincsem.
- 6. Mivel számomra a nyelv használata nehéz, nagyon vizuális alkat vagyok.
- 7. Légy szíves, inkább abból indulj ki, amit meg tudok csinálni, ne abból, amire képtelen vagyok!
- 8. Légy szíves, segíts a kapcsolatteremtésben!
- 9. Próbáld felismerni, mitől borulok ki!
- 10. Türelem, türelem, türelem.
Köszönöm szépen!
Szorgalmi olvasmány …még egy kicsit bővebben
Az autizmus spektrum zavar etiológiai szempontból
Ahhoz, hogy megértsük az autizmussal élő gyerekek viselkedése mögött rejlő miérteket, mindenképpen említést kell tennem a viselkedés mögött álló elméleti háttérről. Az ok-okozati összefüggéseket tanulmányozó tudomány szempontból számos neurokognitív elmélet látott napvilágot, de a pervazív fejlődési zavart okozó teljes igazságot nehéz egyértelműen, vitathatatlanul megfogalmazni.
Schopler és Mesibov modellje, mely összeházasította az autizmus spektrum zavar fogalmát a jéghegy csúcs szimbólummal, jól szimbolizálja azt, hogy az autizmussal élő személyek által mutatott viselkedés sokkal összetettebb annál, mint azt első látásra gondoljuk. A hosszú éveken át folytatott kutatások ellenére sem tudjuk pontosan, hogyan is működik egy tipikus/átlagos agy, hát még azt, hogyan működik egy autisztikus agy.
Szomorú tény, hogy az ASD kezelését célzó módszerek általában a viselkedésről szólnak, és csak minimálisan érintik azt a kérdést, milyen gondolkodási folyamat vezet az adott viselkedéshez, azaz hogyan érzékelik és értelmezik a dolgokat.
Autizmus, mint kontextus-vakság
Dr. Peter Vermeulen könyve: Autizmus, mint kontextus-vakság címet kapta, mely kontextus-vakságként közelít a probléma mögötti tartalmakra, mely összefoglaló számomra nagy segítség volt az autizmus spektrum zavarral élő emberek megértésében. Atipikus agyszerkezetük miatt az autizmussal élő emberek viselkedése és reakciói sokszor tökéletesen logikusak, még sem helyesek, mert nem illenek az adott szövegkörnyezetbe. Az ingereket önmagukban nem egymáshoz viszonyítva érzékelik, elvesznek a részletekben, gyenge centrális koherencia miatt kontextus-vakság nehezíti számukra a környező világ megértését. A kontextus-vakság nem egy teljesen új elmélet, hanem a már meglévő gyenge központi koherencia elméletének finomítása. Bár ezek az elméletek sokat segítenek az autizmus spektrum zavar megértésében, egyik sem tárja fel a teljes igazságot.
Az atipikus agy, mint az emberek többségében kontextus-érzékeny. Mit jelent ez? A kontextus szövegkörnyezet, a szöveghez fűzött magyarázat. Megértése segít, hogy ki tudjuk válogatni a kontextus elemeiből a lényegeset. A nyelv tele van kettősséggel, az emberi agy mégis könnyedén megbirkózik velük. Legtöbbször a szövegkörnyezet segít abban, hogy a sok lehetséges jelentés közül a legmegfelelőbbet válasszuk ki.
A kontextus helyes megértése nagyban hozzájárul ahhoz, hogyan tudunk alkalmazkodni egy fix jelentések nélküli világban. Az autizmussal élő emberek viselkedése és reakciói sokszor tökéletesen logikusak, még sem helyesek, mert nem illenek az adott környezetbe.
Ülj le! Vedd elő a könyved! Fordítsd meg a lapot! Jó esetben megteszi, amire kérjük, de nem biztos, hogy oly módon, ahogy azt az adott helyzet kontextusában kívánná, azaz nem a megfelelő székre, nem a tantárgyhoz illő könyvet, vagy mi azt a számunkra megfelelő módon gondolnánk. Kontextus-vakság, tehát a kontextus problémája az autisztikus agynak, az értelmezési környezet megértése.
Nehéz megérteni egy tipikusan gondolkodó agynak, hogy egy autizmussal élő gyermek az adott nyelvet használja és még is olyan mintha nem értené. Ennek az az oka, hogy a nyelv megértése több, mint a nyelv megértése, mivel a nyelv megértéséből és a kontextus bevonásából áll össze. Ugye milyen fontos a kontextus?
„Itt Az idő!” Mire? Alvásra, távozásra, munkára, evésre? Itt is a kontextus segítségével értelmezzük a felszólítást. Ha halljuk a jelzőcsengetést és a pedagógus mondja, hogy itt az idő és oda áll az ajtóhoz, tudják a gyerekek, hogy sorakozni kell, de egy autizmussal élő tanulónak ez nem ilyen egyértelmű.
Old meg a bohóc problémáit! - típusú játékos munkatankönyvi feladatok is nagy problémát okozhatnak számukra. Milyen problémákat kell megoldani? Nincs barátja? A dolgok szó szerinti értelmezése nem nyelvi, hanem kontextuális probléma. A szó szerinti értelmezés nagyon jól ismert jelensége az autizmus spektrum zavarnak.
A nonverbális kommunikáció, mint például a testbeszéd, a szemkontaktus, az egyetemes arckifejezésből leolvasható érzelmek dekódolása számukra nagy nehézséget jelentenek. Az autizmus spektrum zavarral élők általában kerülik a szemkontaktust, mert kellemetlenek találják, elsősorban azért, mert nem tudnak szociális tartalmú üzeneteket küldeni és fogadni általa. Ugyanígy jellemzi az érintéstől való tartózkodás, mivel a fizikai kontaktust nem megfelelően értelmezi. Mindemellett ott a testbeszéd, a hanghordozás, amiket megint csak meghatároz a kontextus.
A szociális, reciprok/kölcsönösségen alapuló interakció és a társas kapcsolatok zavara is nehezíti mindennapjaikat. Beszűkült érdeklődésük, az érzelmek (pl.: öröm, fájdalom, élménymegosztás) kifejezése nehéz számukra. A gyerekek nem értik a mintha játékot, a másik szándékait, érzelmeit, nem tudják azt elképzelni.
De nagyon fontos tisztázni, hogy a képzeletzavara, nem a képzelet hiányát jelenti szó szerint értelemben, ez tévhit. Mint, ahogy az is, hogy nincs az autizmussal élő gyermekeknek empátiájuk vagy érzelmük. Nagyon is gazdag képzeletviláguk lehet, problémát a gondolkodásuk rugalmatlansága okozza.
A valóság téves érzékelése is előfordulhat, így az embert gyakran tárgyként kezelik, céljaik eléréséhez. Szabadidőben gyakran passzivitás és viselkedési problémák jellemezhetik, félhetnek a hangos zajtól, önállóan nehezen tudják strukturálni az idejüket, ezért segítséget igényelnek.
Rugalmas viselkedés szervezés területén lévő nehézségek
A rugalmas viselkedés szervezés is problémát jelent az autizmussal élő gyermekek számára, amely nagyban megnehezíti az oktatási integrációjukat. A változástól való idegenkedés az autizmus egyik ismert jellemzője, mely az általánosítási képesség hiányának a jele, ezért van a változással szembeni ellenállás. Egy való életből hozott példával illusztrálva a tanító néni hajszínt változtat, a fejlesztésére járó autizmussal élő kisgyerek teljesen kétségbe esik. Az amúgy együttműködő, a pedagógussal jó kapcsolatban lévő gyermek elakarja hagyni a termet, alig megnyugtatható. Az ő rugalmatlan gondolkodás módja miatt a tanító néniről az agyban tárolt specifikus információk mások, így összezavarodik.
Az általánosítás nehezített számukra, mivel a tanult ismeret új helyzetbe való alkalmazásának sérült. Felidézési problémák okai lehetnek a személyes élmény, a szociális tartalom megfogalmazása: Mi tetszett ma? Mi nem tetszett?
Ismert tananyag új helyzetben teljesen új elvárást követel tőlük, valamint a szimbolikus gondolkodásuk is sérült, mely például a játéktevékenységben, a mintha játékokban is leképződik. A viselkedésmintázatok gyakran ismétlődőek. Ez magába foglalhatja a szokatlan tárgyakhoz való ragaszkodást is.
Szenzoros feldolgozási zavar
Szenzoros érzékenység majdnem minden autizmussal élő gyermeknél probléma, köszönhetően a kisagynak, mely olyan az érzékeink számára, mint egy „érzékenység-szabályozó”. Lehet akár túlérzékeny a szagokra, ízekre, hanghatásokra, vagy fokozott ingerkeresés is jellemezheti, de akár közönyösen viselkedik velük szemben. Szenzoros ingereket tartalmazó környezetre érzékenyebben reagálhatnak. Az ebédlő jó példa az iskola mindennapi színterére, és a szenzoros érzékelés szempontjából, micsoda stressz forrás, hogyan válhat pokollá (pl.: zaj, vibráló fény, lökdösődés, tisztítószerek és az étel szaga stb.).
Egy összeomlás során a szenzoros hiperérzékenységünk felerősödik, a test csapdává válhat, amely afféle kéznél lévő tárggyá is válhat, amin dühüket ki tudják élni. Nagyon fontos, hogy a hibáztatás helyett keresni kell a kiváltó problémákat, ingereket és ezeket csökkenteni, kezelni, amennyire csak lehet. Egy nyugifotel is nagy segítség lehet számára, amikor telítődik az ingerekkel, oda vissza tud húzódni.
A motoros problémák szintén komoly nehézségeket okoznak számukra. Majdnem biztos, hogy a kisagy különbségei miatt, sok autizmussal élő személy ügyetlen vagy furcsa mozdulatokat produkál. Ez különböző területeken okozhat gondot, ezek közül említésre méltó a kézírás. De ugyanez a helyzet a testnevelés órákkal, ahol furcsa mozgásuk, ügyetlenségük csúfolódás tárgya lehet.
A leírtakból egyértelműen következik, hogy a hagyományos oktatási módszereken változtatni szükséges, amit a sajátos nevelési igényű tanulók irányelvei is megfogalmaznak.
Keressük a viselkedés mögött álló miérteket, mely megértésével könnyebb megsegítésük, lelki fejlődésük szorongásmentesebbé, kiegyensúlyozottabbá válhat.